Menu & Search

Az 1970-es évek második felében, a vietnámi háború után és az AIDS „felfedezése” előtt, miközben dúlt a szexuális forradalom és a diszkókorszak; és a háború veszteségeinek a traumáját próbálta mindenki feldolgozni a maga eszközeivel, két fiatal vendéglátós megálmodott egy szórakozóhelyet, mely tiszavirág életű tündöklése alatt örökre beírta magát a klubtörténelembe.

Steve Rubell és Ian Scharger egy-két mecénás segítségével 1977-ben megnyitotta klubját New York szívében, Manhattanben Studio 54 néven. Az extravagáns klub egy csapásra a legmenőbb hellyé vált a városban, ahol a társasági élet leghíresebbjei tomboltak együtt a fékevesztett bulikon a kiválasztott szerencsés halandókkal, akiknek megadatott, hogy bejuthassanak a szórakozóhelyek Mekkájába.

Miközben Michael Jackson és Cher méregették John Travolta tánclépéseit, addig Andy Warhol és Truman Capote egy boxban kibeszélték, hogy Dali a múlt héten fiúkkal vagy lányokkal hetyegett-e az emeleten. Amíg Alec Baldwin félmeztelenül felszolgált egy üveg pezsgőt Mick Jaggernek, addig Woody Allen kint fagyoskodott az utcán több ezer emberrel, és abban reménykedett, hogy bebocsátást nyer a féktelen orgiák, a drogok és az alkohol templomába.

A hely sikerének egyik kulcsa ugyanis a szelekció volt. Marc Beneke volt az ajtónállók főnöke, aki nagyobb hatalommal bírt, mint bárki más. Ő döntötte el ugyanis, hogy ki léphet be, és ki nem. Ha fiatal voltál és szép, az még nem volt garancia a bejutásra – a kulcsszó az extravagáns volt. Egy elkeseredett vendég, aki nem jutott át a szűrőn, a szellőzőn keresztül próbált bemászni a klubba – bele is halt szerencsétlen. El lehet képzelni, mekkora volt az őrület a Studio 54 körül.

06 Mar 1978 — Manhattan’s reknowned disco and nightclub Studio 54 is located at 254 West 54th Street. — Image by © Michael Norcia/Sygma/Corbis

A legmenőbb lemezlovasok szolgáltatták a zenét, csúcskategóriás fény- és látványelemek vakították el a népet, híres zenészek és előadók egész sora lépett fel a bulikon, valamint mindig történt valami meglepő, amire senki sem számított. Egyszer Mick Jagger ex-neje fehér lovon érkezett meg a táncparkettre, máskor több száz kiló csillámpor hullt alá az égből, vagy divatcégek drága ajándékcsomagjait hajigálták az eufóriában tomboló közönség közé. A pincében pedig vizes falak között kopott matracokon mulatott a pár tucat kiváltságos – ez volt ugyanis a VIP szoba.

A hely logója és egyben szimbóluma egy emberarcú hold volt, mely éppen kokaint szív fel egy kanálból. A melegeknek fenntartott gumiszoba már csak hab volt a tortán.

A Studio 54-ben nem két végén égették a gyertyát, hanem beledobták az egészet a tűzbe. Ez is lett a hely veszte, mivel alig két évnyi nyitva tartás után a társtulajdonos Steve Rubell egy interjúban elmondta, hogy abban az évben 7 millió dollárt kerestek. Az adóhatóság figyelmét sem kerülte el a dicsekvés, nem telt bele sok idő, és a két tulajdonos rács mögött találta magát. 13 hónapot kaptak adócsalásért. Utána ugyan visszatértek a klubba tanácsadóként, de az már sosem lett olyan, mint az első két évben. 1986-ban zárták be végleg a helyet, a bontáskor még a falban is kábítószert találtak.

Bár a Studio 54 dicstelen véget ért, a legendája a mai napig fennmaradt, mindenki, aki csak egyszer is bulizott a Man in the Moon alatt, az sosem felejti el. Játék- és dokumentumfilm is készült a klubról, mindkettőt érdemes megtekinteni, ha kíváncsi vagy rá, hogy milyen egy határtalan buli.

Avagy átélheted magad is a Parabában, ugyanis 2019.május 24-én visszarepülünk az időben, és egy estére megidézzük a legendás szórakozóhelyet egy fergeteges buli keretein belül.

Feldíszítjük szeretett mulatónkat rengeteg látványelemmel (tükörgömb és egyéb fényhatások, némi buborék, pár darab konfetti és még ki tudja mennyi minden…), valamint személyzetünk (a kaputól a pultig) korhű hacukában várja majd, hogy DJ Titzkrisztián a több ezer darabos bakelitgyűjteményéből igazi Studio 54 hangulatú disco inferno-t varázsoljon nekünk a táncparkettre. A „beöltözős” eseményre érkezőknek szintén a 70-es és 80-as évek ruházata javallott, az egykori club zenéit és dizájn elemeit mi biztosítjuk!

Rajtunk semmi nem fog múlni! Ahogy Steve Rubell, úgy mi is készülünk egy-két indokolatlan meglepetéssel, vele ellentétben persze a legalitás keretein belül ugyan, de mindent meg fogunk tenni, hogy garantáltan eldobjátok az agyatokat.

Valamint mindenki megnyugodhat – mi nem szelektálunk a kapuban. Ha időben érkezel, és még nincs létszámstop a teltház miatt, akkor bejöhetsz. A szellőzőt nem javasoljuk…